Tárgy: Lucien Blackheart Szomb. Aug. 29, 2020 10:35 pm
Lucien Blackheart
"Idézet"
Becenév
Relentless
Születési hely, idő
Salinas 1985. január 8.
Kor
35
Szexuális beállítottság
Biszex
Hobbi
Lovardát tart fent, és versenyezteti a lovait
Csoport
Üzlet
Foglalkozás
Pénzügyi főiskolát végzett kiváló eredménnyel
Play by
Alazar Meavsky
Mesélj magadról
Nem túl nehéz behatárolni hogy milyen vagyok. Sokan csak annyit mondanának hogy aranyifjú, egy igazi milliárdos playboy. Megvan hozzá a vagyonom, és a hatalmam hogy egy stállót tarthassak fent, még ha nem is feltétlen van rá szükségem. Megteszem, mert megtehetem, és kevés ember van akire igazán odafigyelek. Érdektelennek, könyörtelennek szoktak nevezni, de nem érdekel. Nem adok mások véleményére és voltaképpen igazuk van. Mindig elérem amit akarok, és mindig megkapom amire vágyom. Legyen az egy ékszer, egy ház, egy ló egy ember. Nincsenek akadályok. Nincsenek gátlások sem. Akaratos, és halk szavú ember vagyok, nem ordibálok, nem csapkodok. Figyelek, és megjegyzek dolgokat, és nem felejtek egykönnyen. Rossz vonásaim egyike, hogy nagyon haragtartó vagyok és nehezen bocsátok meg. Nem vagyok túl egyszeű személyiség, akkor sem ha egykönnyen beskatulyáznak egy gazdag seggfejnek. Az vagyok, mit tagadjam, és mit sértődjek meg rajta? Nem tartok szem előtt senkit, semmit. Vagyok olyan romlott, hogy nem félek összemocskolni a kezeimet, ha az üzletről van szó. Nem vagyok báránylelkű, de megvan a magamhoz való eszem hogy hogyan csináljam feltűnésmentesen a dolgaimat. Nem kell hozzá semmiféle útmutató, magamtól tanultam meg, és a biznisz virágzik. Azon kevés tulajdonságaim között, ami van, szerepel hogy kitartó vagyok és makacs, nem állok meg és nem adom fel. Nem jellemző rám. Van humorérzékem, csak ritkán csillogtatom, és minden érzésemet a hűvös, udvarias maszk mögé rejtem. Nem mutatom ki a dühöt és haragot nyíltan. Szeretem a zenét, és az állatokat. Játszom zongorán és szájharónikán is. Jó a nyelvérzékem és beszélek olaszul, oroszul és németül is. Szeretem a mentolos fagyit, és ettem már ibolyát.
Történet
A gazdag család egy szem fiaként kijáró csillagos és pénz áldás, nem igaz? Bárki azt hihetné hogy ilyen luxusban könnyű felnőni, és az élet csak móka és kacagás, felelőtlen döntések sora, nők végtelenje és a pénz kimeríthetetlen tárháza. Persze, mi más lenne? Az emberek olyan felszínesek, és nem gondolkoznak el azon, hogy mennyivel több rejlik a dolgok mélyén.
A birtokomon sétálok, és elgondolkozom. Sok minden történt a birtokon, ahol felnőttem. A gyerekkorom nem igazán volt örömteli, hiszen szigorú szabályok, és kemény iskolák hada váltották egymást. A nyári szüneteket töltöttem itthon, boldogtalan magányban hiszen apám mindig dolgozott, anyám pedig nem tudta elűzni a borús felhőket. Mintha valamit, mindig titkoltak volna előlem azt hiszem. Sosem éreztem apám szeretetét, és mindig a tökéletesen túlra vágyott, és nem éreztem magam jónak, még akkor sem amikor színjeles bizonyítvánnyal állítottam haza. Nem dícsért meg, és amikor megkérdeztem miért, azt felelte hogy ezt el is várta tőlem, hogy így teljesítsek, és jobbnak kell lennem. Nem volt benne sok öröm. A középiskola, illetve felsőoktatás is hasonlóan telt. Tanulással, barátok nélkül, nyári szabadidőben is a könyvek felett görnyedve. és sportolva. Apám mindig ragaszkodott hozzá hogy sportoljak, és így egészséges mozgásban tartsam magam, és hamar hozzászoktam. Reggel vagy este edzés. Volt amikor kétszer is csináltam, mert levezettem a feszültséget.
Az egyetemi évek is hosszúak voltak, de kiemelkedtem a csoporttársaim körében mert mindig osztályelső voltam a teljesítményemmel és fociztam is. Nem voltam a csapat kapitánya, én inkább a running back szerepét töltöttem be mert vékony voltak és gyors. egyszer próbáltak belém kötni a felsőbb évesek, mert olyan nőiesnek tűntem. többször nem fordult elő, de nem is lettek barátaim, inkább csak udvariasságból beszéltünk egy két szót, vagy ha közös munka volt, bár nem szerettem ezeket. Én remek csapatot alkottam saját magammal és nem volt szükségem mások alkalmatlankodására. Kiemelkedő eredménnyel fejeztem be ezt az iskolát, és az idő múlásának egyetlen éks bizonyítéka a hajam volt. Megnövesztettem, de szerencsére az arcom karakteresedett így nem nézhettek többé nőiesnek. Ha meg kellene határoznom magam, inkább karakteresnek nevezném magam mintsem szépnek vagy jóképűnek. Nem igazán számít.... Nincsen jelentősége.
Az iskolák után apám... egy egészen más világot is mutatott. A vagyon mögötti igazságot, ami őszintén szóval nem lepett meg igazán de mégis... ahogy belefolytam, sokkal erőszakosabb és mocskosabb volt mint amire számítottam. Mégis, hamar beszippantott és apám jobb kezeként tevékenykedtem és sokszor bizonyítottam be hogy nem csak dísznek vagyok ott apám mellett és volt olyan helyzet amit én oldottam meg. Akkor kaptam csak elismerést, és másik oldalról megvetést. A húgom mindig is utálta hogy ilyen zárkózott vagyok, és hogy apa belevont a sötét dolgaiba amibe nem kellett volna. Sokszor és nagyon veszekedtünk ezen, hogy miért lettem olyan mint apánk és... nem vártam el hogy megértse. Tovább kellett vinni a családot, és három évvel ezelőtt.... apám szíve felmondta a szolgálatot. Egyik pillanatban még jól volt, aztán két nappal később már kórházból hívtak hogy nem ébredt fel a kómából... Anyám belerokkant, mert valahol mélyen, szerette az öreget.
Fél évre rá halt meg ő is, és teljesen elárvultunk a húgommal, bár anyám leépülésének voltak fokozatai és valahol számítottunk rá. Jobb is volt így, mert legalább... nem szenved és nyugalma van. Fájdalmas felelősség volt átvenni mindent, mint az elsőszülöttnek, de igazából nem éreztem félelmet, mert pontosan tudtam hogyan vezessem a vállalatot, és hogyan vezessem a maffiát és a drogbizniszt. A lovakkal nem tudtam bánni, de felvettem egy egész csapatot, akik igen, és így kellemes napirend alakult ki a karámoknál is. Ezzel tehát nem kellett foglalkozzak... A húgom más eset, ő.... heves vitáink vannak a mai napig is hogy hogyan kellene élnem. és mivel (nem) kéne foglalkoznom, de apánk akaratát örököltem, és nem engedek egy jottányit sem. Tudom mit cisnálok, és közel megduplázztam a vagyont, ami ránk maradt. Nem szenved hiányt semmiben ő sem, hiszen igazságosan lett elosztva a sok pénz. Nem panaszkodhat. Valahol őt is megértem, magányos ebben a nagy házban és inkább a saját lakásában él a belváros közepén, de gyakran hazajön hozzám, mert aggódik értem. Hogyan is érthetné meg?
Két hete.... jött egy új ember a birtokta. Egy lovász fiú, egészen kivételes ajánlásokkal. A múltja nem makulátlan, de utánanézettem, veszélytelen. Valószínűleg rosszkor volt, rossz helyen, és kellett egy bűnbak, és ő volt az. Bevett szokás a köreinkben. Az én hírnevem sem makulátlan, és néha összefüggésbe hoztak már a maffiával. A lélekjelenlétemnek hála, nem buktam le sosem. Ismerősnek tűnt, de nem tudom miért és így felvettem. Nem érdekel senki múltja ha a munkáját igényesen és jól csinálja. Ez a legfontosabb. Apám halála után, sok mindent változtattam meg és alakítottam át, és most szigorúan működik minden, de szerencsére zavartalanul. Gabriel viszont mégis.... A húgom vágta hozzám legutóbb a veszekedésünk alkalmával, hogy annyira hasonlít rám, hogy az már ijesztő. Persze, nem fogom elfelejteni kérdőre vonni hogy mikor jött rá erre a felismerésrede ez azért.... elgondolkodtató. Elkezdtem utána nyomoztatni és a végeredményre még magam sem számítottam. A szüleim, sötét és ocsmány titkok rejtegettek egész életükben, ami most napvilágra került.
A nyomozómnak hála, most már pontosan tudom, kicsoda Gabriel, de... nem lépek. Megvárom mit lép. Kíváncsi vagyok, és türelmes mint a pók a hálójában. Idő kérdése, és eljön hozzám....
Lucien Blackheart
Inside of me, I will be angel, or a devil
Hozzászólások száma :
6
Join date :
2020. Aug. 29.
Tárgy: Re: Lucien Blackheart Szomb. Aug. 29, 2020 10:55 pm
Elfogadva!
Hello, Mr... O.o? Blackhearth!
Érdekes, és ritka arcot választottál magadnak,de azt hiszem, illik hozzád, Mr... Coldhearth, ez is jobban illene hozzád, ami azt illeti Nem irigyellek, én örülök, hogy támogató családban nőttem fel, és sajnállak, mert hiába mutattál eredményeket, az apádnak az sem volt elég. A neved miatt is tartanod kellett magad egyfajta szinvonalhoz. Aminek megfelelni, igen kevesen képesek. De te, túljutottál azon a fajta nyomáson, amit ő rakott eléd. Megvolt a saját gyerek korod, és utad, amit végig jártál, és mára sikeres vagy, abban, azokban, amiket csinálsz. Nem kívánok neked rosszat, elvégre ez egy családi biznisz, de azért, csak óvatosan. Hogy az iker testvérd? Hm, és egy napon születtetek? Te ténlyeg egy hidegszívű pók vagy, mit teszel, ha olyat tesz, ami nem tetszene neked? Megöletnéd, hideg vérrel? Nagyon remélem, hogy nem, mert én tudom, látom a srácon, hogy mást se szeretne, csak megtalálni a helyet, ahová tartozik. Remélem, ezért vársz te is. Nagyon szurkolok nektek, hogy jó testvéri kapcsolat alakuljon ki köztetek.
Utadra is engedlek, foglalózz, és irány a játék tér, ahol vár téged Gabriel