Ezt nem akarom elhinni. Nem elég a stressz, amit az okoz, hogy nyilvánosan, alig ruhában kell idegenek vizslató tekintete előtt vonulnom, még az is megtörtént, amire a világon a legjobban vágyom. De miért pont most? Lehunyom a szemem és mély lélegzetet veszek, igyekszem visszanyerni a nyugalmam maradékát. Ha valamikor, akkor biztosan most fogok hasra esni vagy csak megbotlani valamiben. Képes vagyok rá ennél nyugodtabb körülmények között is. Ez meg most minden, csak nem nyugodt. Nincs több időm gondolkodni, az események visznek magukkal, egyik ruha után gyorsan a másikba kell bújni és újra meg újra felvonulni. És ha mindez nem lenne elég, itt van Ő. River. Lopva rápillantok néha. Látom, ahogy feszülten figyel. Nagyon vonzó, csupa férfiasság. Gondolom elege lehet. Nem kell neki szépségversenyen zsűrizni ahhoz, hogy ennyi nő közelében legyen. Megrázom a fejem, hogy kicsit összeszedjem magam. A fényképek nem fedik a valóságot. Nem egyszerűen jóképű. Lélegzetelállító. És itt van. És engem néz. Úgy érzem, a józan eszemnek újra fel kell vennie a kapcsolatot a testem többi részével. Szerencsére megúszom pofára esés nélkül és már nagyon fáradt vagyok, amikor meglep a hír: bejutottam az első háromba. Én? Ennyi szép lány között én benne vagyok az első háromban? Amíg ezen gondolkodok, az események mennek tovább és már csak arra eszmélek, hogy ez a férfiszépség közelít. Felém. Úgy érzem mozgó talajon állok. Csak nyugodtan, Emily, könyörgök magamnak. Hogy lennék nyugodt? Amerre River jár, vágytól megolvadt női szívek és hormonok masszáját hagyja maga mögött. Percekig csak bámulom, mielőtt visszatérek a jelenbe. Hirtelen eltörpül a tény, hogy bejutottam a döntőbe, amellett, hogy ő adja át a szalagot. A szívem vadul dübörög, de állom a tekintetét. Pedig zavarban vagyok. A mosolya... úgy érzem ismét ott az az elektromos áramlat, ami keresztül száguld rajtam, aztán eljut a gyomromba és ismét veszélyezeti az egyensúlyomat. Még egyetlen férfi sem hatott rám úgy, mint River és fel nem fogom, miért. A külseje miatt? A versenyeredményei miatt? A kitartása miatt? A nyerni akarása miatt? Nem is ismerem. Nem értem, miért viselkedem ilyen lehetetlenül.
Találkozunk jövő héten a döntőben... Hogyan képes ilyen kínzó ígéretet vinni ebbe a pár szóba?
És amilyen gyorsan történt minden, olyan gyorsan vége is lett. Kábultan megyek le a színpadról. Egyetlen gondolat jár csak a fejemben és az nem az, hogy mennyire örülök a győzelemnek. Hiszen végülis bekerülni az első három lány közé már győzelemnek számít. De ez most nem érdekel. Itt a nagy lehetőség. Meg kell ismerkednem Riverrel. Soha többet nem fogok tudni a közelébe kerülni. Ha kihagyom ezt a lehetőséget, azt örökre bánni fogom. Mégsem merem megtenni. Idegesen toporgok a színpad mellett. Nekidőlök egy oszlopnak és igyekszem lecsillapodni. Mi volt ez? A szívem lassan visszanyeri szokásos ritmusát, és amikor ismét normálisan verne, valaki a nevemen szólít. Hangja olyan férfias és kellemes, hogy már ettől zavarba jövök. Aztán felpillantok... és River határozott tekintetének középpontjában találom magam. River H. Bryson itt áll előttem és engem néz. És kérdez is valamit.
Azt hiszem, tátva marad a szám és beletelik egy percbe, mire megtalálom a hangomat. Halk és remegő. Össze kell szednem magam. Csak nézek rá, de egyszerűen nem vagyok képes kifejezni magam. Oké, tetszik nekem. Soha nem éreztem még ilyet.
- Én csak... igen... azt hiszem - nem ismerem meg a saját hangom, annyira ideges vagyok. Olyan vagyok, mint egy gyerek, nem pedig egy felnőtt nő. Nem ronthatom el.
- Csak kicsit hosszú volt a nap és... nem számítottam rá, hogy egy világbajnok előtt kell majd vonulni - megkönnyebbülten sóhajtok. Oké, megy ez. Megvan a hangom. Csak az a titokzatos mosoly... nagyon kell figyelnem, hogy ne vesszek el megint.
- De azért megihatnánk valamit, ha van kedved – egek, Emily... ezzel még egy kamasz fiút sem fogsz felszedni. Tudom, hogy reménytelen a dolog. De azért, ha nemet mond, távolról továbbra is csodálhatom. Abban nincs semmi rossz.
- Ha hagyják a rajongóid – intek a fejemmel abba az irányba, ahol egy nagyobb, vihogó lánycsapat jött össze és felénk bámulnak. Várakozásteljesen harapok alsó ajkamba, és azon kapom magam, hogy úgy vigyorgok, mint egy szerelmes kamasz lány.