Mikor a fejembe került az a gondolat, hogy tovább haladjak a tanulmányaimban, egy dolog riasztott vissza, az pedig, hogy tanítani is kell majd. Szeretek szerepelni, ami sokkal inkább a szórakoztatás és mások bevonása, mert véleményem szerint ez a fontosabb.
Minden aggodlamam azonnal eltűnt, ahogy nekikezdtem az előadásoknak, óráknak. Mert így is be lehet vonni mindenkit és ezt jobban élvezem. Saját tapasztalat, ez a legfontosabb. Rengeteg negatív kritikát kaptam a kollegáktól, amik voltaképpen az irigység jelei voltak, mivel a mutatók és a diákok száma éppen ellentmondott mindennek. Engem viszont egyik sem foglalkoztatott. Amit megtaláltam benne, hogy ezzel is tudok segíteni az embereknek. Éppen ezért vagyok energikus, optimista, minden esetben. Ezzel jár az, hogy megtalálja valaki a célját, feladatait, vagy nem.
Természeteen mindenkinek van hibája, így nekem is: ha kávéfüggő nem is vagyok, kevés kávé van, ami elkerülte, a próbáljuk ki elméletemet. Most viszont teára vágyom, kaptam múlt héten egy mangós akármilyent és teljesen odáig voltam érte. Most kuncsorogni fogok, adja meg a forrását, mert otthonra is akarok venni.
Gondolataim mellé vágtat egy suhanó alak, s inkább a hangjáról ismerem fel, miközben meglepetten felvonom a szemöldököm, majd elmosolyodva felemelem a kezem.
- Nem kerozint reggeliztem, mint egyesek – ennyit arról, hogy úgy kell viselkedni egyetemen, ha tanítasz, ahogy azt kéne. De mit kéne könyörgöm? Már egészen más világot írunk, mint pár száz éve.
Ahogy a kiszolgáló rám néz, csak a mellettem lévőre mutatok
- Ő ért ide előbb. Még ha csak az két másodperc is volt. Mínusz tízből... - mosolygok.
- Ná-ná-ná-ná – tolom úgy a pénzt, hogy jelezzem, nem fogadom el ezt a nagylelkűséget. Szeretem magam tisztelni azzal, hogy magamnak fizetem, amit szeretek. Ez is jutalmazás.
- Kedves Öntől, Zara, a zöldhasúm szeretne levegőzni egyet, míg a pénztárgéphez ér. Neki is ízlik a mangós tea, amit a múltkor ittam.
A kiszolgáló mosolyog, s megvárom, míg kiszolgálja Zarát. Merthogy az eszembe minden név szépen megarad, amit egyszer meghallott, meglátott.
- És még egy gesztenyés süteményt is kérek, köszönöm. - ha még nem száguldott tovább Zara, úgy felé tekintek.
- Sikerült kutatópárt találni? Elég komplex témát választott – mindig adok feladatokat, ezzel tanulnak, ugyanakkor ez pont azért van, mert máshogy nem lehet megtanulni, csakis saját bőrön történő tapasztalattal. Úgy választom a témákat, hogy minden jellem felvállaljon egy-egy témát. Mert igen, vannak karosszéktudós típusúak, csigaházasak és vadászgéppilóták. Ja, hogy nem dobozolok?
Megkapom a tálcámat, rajta mindennel, amit kértem.
- Az órán, mintha kicsit máshol lett volna. Ha gond van – nézek rá komolyabban és lehet, ezzel belenyúlok dolgokba, ha a laszti nálam van, akkor le is csapom.
Az egyik asztal felé tekintek, éppen szabad, így arrafelé tartok.