Sam & Beth

Nem tudom miért hívtam magammal. Talán csak jól esik, egy nő társasága. A próbákon vagyok esetleg még nőkkel ha olyan szám van ami női táncot igényel. Nem nevezném őket a barátaimnak, mert ők csak dolgoznak én meg énekelek. Bár olykor jól el lehet velük lenni a próbákon, de...attól még nem mondanám azt, hogy én megpróbáltam vagy ők közeledni felém. Talán fel sem tűnt eddig mennyire hiányzik nekem egy nő barátsága most, hogy Sam kocsijában ülök, és elindulunk a villához amiben raboskodom. Az ablakon kifelé bámulok és ugyan elmondom a címet de megkérem, hogy ne közvetlen ott álljon meg. Az apám félelmei túlságosan veszélyesek, és ha kiszúrják a kocsit tutti nem hagynák, hogy a ház előtt legyen. Szóval egy utcával lejjebb megkérem, hogy álljon meg, innen gyalog folytatjuk. Közben azon gondolkodom amiket mondott, meg persze segített beszállni a kocsiba ami számomra kissé fura volt, de nem szóltam érte semmit. A férfiaktól megszokott, hogy úgy vigyáznak rám mint valami ékszerre. Felhúzom a pulcsim cipzárját majd zsebre teszem a kezeim és hátra vezetem az épület kertjéhez. A kiskapu jól bele van bújva a bokrokba és kevésbé van figyelve ez miatt is.-Elnézést ezért a tinis suranósdiért de egyáltalán nem akarok cirkuszt a nyakamba.-A kapu alsó felébe teszem az egyik lábam majd felnyúlva teszem a kapu két rácsára a kezeim majd könnyedén felhúzva magam lépem át a kapu tetejét és leugorva, kicsit nehezen de...nem esek el még ha úgy is tűnik. Még az kéne, hogy a kavics szőnyegben pofára essek és holnap magyarázzam miért tiszta seb az arcom amit, valószínűleg a bátyja is kiszúrna. Felegyenesedve várom be és ha sikerül neki is átjutni a kapun csendesen kerülök a szobám erkélye felé a házat és az ereszcsatornához megyek ahol szélessége miatt, és erkélyem alacsonysága segítségével könnyen fel lehet mászni. Szusszanok, mert muszáj itt menünk mindenhol máshol könnyebb a lebukási esély szóval pár perc gondolkozás után neki veselkedek, hogy felmásszak. Sokszor csináltam már ezt, gyermekkorom óta szóval akármennyire is érzem most magam instabilnak sikerül feljutnom a saját erkélyemre, majd átlépve a tégla korlátot hajolok, hogy segítsek esetleg Sam-nak, ha úgy van. Mikor megvagyunk előszedem a zsebemből a kulcsot és kinyitom az erkély ajtómat majd előre engedem. Halkan becsukom aztán felnyomom a villanyt és hatalmasat fújok. A nehezén túl vagyunk. Innentől le vihetem a nappaliba ahol Liam-mel is találkoztam mert oda rajta kívül a szobalány én és az apám mehetünk. Meg a vendégek. Szóval nyílt utunk van. Felnyomom a villanyt ahogy sóhajtok egyet majd ledobom a sport pulóvert magamról és a cipőt is lerúgom magamról.-Nyugodtan vedd le amit le szeretnél.-mondom neki is miközben leveszem a sport felsőt is és a szekrényemhez lépve keresek valami lazább ruhát magamra. Csak nem zavarja, lányok vagyunk azok csinálnak ilyesmit...Felveszek egy lenge félvállról lecsúszós felsőt majd leveszem a sport nadrágot és magamra veszek egy puha rövid szövet nadrágot a sport cuccaimat meg gyorsan a szekrényembe teszem, hogy nyoma ne maradjon hol is voltam. Ha ő is levette felesleges ruháit az ajtómhoz megyek.-Gyere.-biccentek az ajtó felé és kinyitva indulok el lefelé a lépcsőn, hogy levezessem a nappaliba. A nagy szekrényhez megyek ahogy a szobába érünk és kinyitva nézek végig a választékon.-Mit innál?-kérdezem ahogy hátra pillantok rá és várom mit mond. Bármit tudok neki adni.

Beth & Sam

Pontosan ott teszem le a kocsit, ahol kérte, meg sem lepődve azon, hogy nem közvetlen a ház mellett teszem mindezt. Szavaiból levettem azt, hogy kicsit nagyon félti az apja. Lehet, hogy okkal, de lehet, hogy csak túlzásokba esik. Ezt én nem tudhatom, csak az eredményét látom mindennek. Már előre félek, hogy mi lesz, ha véletlenül megtudja, hogy a testőr lefekszik a lányával, mert az meg fog történni. Erre fogadni is mernék, nem kis összegben.
- Van ebben valami izgalmas és amolyan rossz kislányos, rosszban járós érzés. - válaszolok, ahogy megközelítem én is a kaput - Sosem kellett még így beszöknöm sehová. - árulom izgalmam egyik okát. Arról nem is beszélve, hogy hová lopózok be éppen. O'Brien birtokra, annak az embernek a házába, aki a bátyámnak munkát adott. Kinek nem dobogna a szíve a torkában.
Követem őt, mintha az árnyéka lennék, aki nem marad le. Az ajtón gond nélkül mászok át és szerencsére én nem ingok meg, mint ő a földet érés pillanatában. A felfelé mászás sem okoz szerencsére gondot, van némi tapasztalatom ebben. Bár ezt nem hangoztatom és azt sem, hogy miképp és miért tettem szert rá. Miután bejutunk a szobájába alaposan körbenézek és egy kis csalódottsággal nyugtázom, hogy nem olyan, mint azt hittem. A megjegyzésére felszalad a szemöldököm, mert hirtelen másképp értettem. Mindenesetre leveszem a cipőm és a fölsőm, majd figyelem, ahogy átöltözik. Valóban nagyon jó feneke van, amire szívesen rámarkolnék, bár kétlem, hogy túlzottan díjazná.
Tovább követem őt és csak nézek, mert nem fordulok meg ilyen házakban. A mi lakásunk majdnem akkora mint két szóba itt. Ez egy kicsit irritál, de az italos szekrény, azért jócskán javít a hangulatomon. El is kezdek nézelődni a különféle alkoholok között. Végül megfogok egy whiskyt és kisebb körbe nézés után két poharat is keresek mellé.
- Vissza megyünk a szobádba? Inkább ott innék, ha már felajánlottad ezt a lehetőséget. - mosolyodok el, ahogy felé fordulok - Ez megfelel, vagy keresek valami olyat, amit könnyebb inni? - kérdezem meg, mivel nekem tökéletes, de én más szinten vagyok hozzá képest.

Sam & Beth

Hagyom, hogy ő válaszon egyet majd ki veszek egy vodkás üveget is. A kérdésre bólogatok.-Nyugodtan menj vissza egy pillanat és megyek én is.-mosolygok rá majd a másik üveget is neki adva várom meg míg vissza megy a szobámba. Becsukom az italos szekrényt majd elmegyek a konyhába ahol a hűtőt kinyitva veszek ki egy ásványvizet és egy narancslevet. Sietve megyek vissza a szobámhoz majd belépve az ajtón csukom be magam után. Leteszem az üvegeket majd szusszanva egyet túrok a hajamba. A wiskhy a kedvencem de ha abból iszok előbb tutti idő előtt ki ütöm magam...-Egy kicsi vodkát töltesz nekem?-kérem meg és ha megcsinálja elvéve poharam öntök bele a narancsléből. Ha ő is tölt magának koccintok vele és bele iszok a sajátomba. Eszembe jut, hogy lehetne valami háttérzene kicsit, mert bármilyen partiba is vagyok a zene mindig jó. A laptopomat felnyitom az íróasztalnál és keresve valami kis egyszerűt nyomom be és mozgatom meg kicsit rá magam aztán vissza fordulok hozzá.-Milyen?-kérdezem a wiskhyt véleményezve. Én szeretem de azért kíváncsi vagyok mennyire ízlik neki. Le huppanok az ágyra és megint a poharamba iszok és nyelve egyet szusszanok.-Nos ez a börtönöm.-mondom ahogy megrántom a vállam és elmosolyodom.-Hogy tetszik?-kérdezem ahogy rá nézek.

Beth & Sam

Figyelem, ahogy ő egy vodkát vesz ki, ami nem sokkal később a nálam lyukad ki. Még szerencse, hogy a pultos tapasztalat révén nem dobok le semmit és magabiztosan megyek vissza a szobájába. Külön öröm, hogy nem tévedtem el és megtaláltam elsőre. Itt hamar kényelembe is helyeztem maga egy indokolatlanul nagy asztal mellett álló, indokolatlanul kényelmes fotelben. Itt esküszöm kényelmesebb ülni, mint otthon az ágyamban feküdni. Eszem megáll, hogy miket meg tudnak ezek venni.
Amire kitöltöm magamnak a whiskyt megjelenik egy narancslével és ásványvízzel. Ki is töltöm neki a vodkát és mielőtt még bekeverném neki, megteszi őt. Így csak az üvegpohár mögül nézem, ahogy beleiszik és odalép az asztalához, ahol berak valami zenét, amire mozog is párat. Liam, Liam... Olyan könnyen fogsz a fára mászni miatta, hogy magad sem hinnéd el.
- Nagyon finom. - válaszolok, amint ismét belekortyolok - Nem olyan, amit túl gyakran iszok, annak kicsit drága. - teszem még hozzá. Van amikor jön gazdag ficsúr, akik nem restek szórni a pénzt a drága piákra. Akkor szoktam néha magamnak is tölteni, nekik úgysem számít, ha én is iszok egy picikét.
- Eléggé csillogó és francos börtön, azt meg kell hagyni. - szólalok meg, ahogy körbe nézek ismét, most egy kicsit jobban. - Bár az a ruhás szekrény kifejezetten imponáló, amit inkább mondanák ruhás szobának. - mosolyodok el és megiszom a poharam tartalmat, majd ismét töltök. Remélhetőleg már ő is megitta az italát, így bekeverem neki az újat.
- De megértem, hogy miért vágyódsz el innét. - teszem még hozzá végül. Hiába a pompa és a csillogás, ha minden lépésedet megfigyelik. Bár kamerát nem láttam, nem jelenti, hogy nincs.

Sam & Beth

Hallgatom és kicsit elnevetem magam, majd megint a poharamba kortyolok.-Utálom ezt a giccs paródiát. Anya halála után költöztünk ide. Mindent el akart róla felejteni apa, csak a családi képet tudtam megőrizni.-ismerem be neki. Nem beszéltem soha az anyámról, bár nem is kérdeztek róla apa pedig a temetés után sose hallgatott meg ha róla akartam beszélni. Túlságosan fáj neki mai napig és az egyetlen kincse ami anyától maradt az én vagyok. Felállok és a bekeretezett képet az asztali fiókomból kivéve nyújtom neki. Rajta vagyok még a szőke duci arcommal, az első két fogam még hiányzik de nagyon vigyorgok. A jobbomon anya akinek kiköpött mása lettem és baloldalt az édesapám aki itt még sokkal fiatalabb és szívtipró még. Mégis mindig anya volt neki a minden aztán megjöttem én és mi lettünk a világa.-Ha anya élne, nem kéne így élni ahogy most...-mondom ahogy megiszom a maradékot a poharamból. A szekrényemre nézek ami valóban egy kisebb szoba és megrántom a vállam.-Ezt a titulust magamra vállalom, hogy szeretem a ruhákat és a cipőket.-vigyorodom el majd ahogy tölt megint figyelem.-Bár biztos vannak ruháim amik rád is tökéletesek lennének. Ha gondolod kereshetsz valamit.-mondom ahogy figyelem és kicsit megcsillannak a szemeim. Nem biztos, hogy bele megy mert nem olyan kaliberű csaj de hátha érdekli a dolog.

Beth & Sam

Figyelmesen hallgatom, ahogy mesélni kezd magáról és a múltja egy szeletéről. Neki legalább volt és van családja, még ha csonka is. Nekem nem volt, azt a pár évet meg nem tartom annak, amíg minden rendben volt. Eleve örökbe fogadtak, így aztán olyan mindegy. A képet nézve egyértelmű, hogy mennyire az anyjára hasonlít. De az apja sem volt rossz fiatal korában. Kíváncsi lettem, hogy mi lett az anyjával, de inkább magamban tartom a kérdést.
- Félt az biztos, bár lehet, hogy egy kicsit túlzásba esik. Szerencsére Liam azért nem ilyen, mert akkor nem tudom, hogy mit csinálnék. - szólalok meg és bele sem gondolok, ha a bátyám ennyire féltene. Azt tudom, hogy nem igazán van olyan férfi, akire rábízna anélkül, hogy féltene. Ám ahogy itt ülök, egyre inkább arra gondolok, hogy ez pont fordítva fog megtörténni. Nekem kell elengednem őt és végre a magam útját járni. Bár tudnám, hogy azt mégis miképp kéne csinálni.
- Felvehetek bármit? - emelem az említett helyiségre a kék szemeimet és mosolyra húzódik a szám. - Vajon hány sunyiban megvett szexi fehérneműt találhatok ott? - teszem fel a kérdést miközben felállok és elindulok az ajtók felé. Hülye lennék kihagyni egy ilyen lehetőséget. Belépve a gardróbnak nehezen mondható helyiségbe, még inkább eláll a szavam. Ez nagyobb, mint a nappalink és tele van ruhákkal. Az árukba még csak bele sem akarok gondolni. Viszont elkezdek körbe nézegetni és magamhoz mérni őket. Kicsit olyan érzésem támad, mintha egy jó barátnővel vásárolnék. Meglepő lehet, de sosem volt benne részem.

Sam & Beth

-Paranoiás...Legalábbis...ha nem is beszélek vele annyit figyelhetem és amennyire utána tudtam kérdezni annak tűnik néha a viselkedése.-mondom el apámról állított diagnózisom. Beleiszok a kevertembe és kicist megmozdulok a zenére, mert nem tehetek róla. Mindig megmozgat még ha nem is olyan helyzetben vagyok, hogy kéne. Ahogy megkérdezik csak bólogatok.-Nyugodtan. Még ha valami nagyon meg is tetszik el is viheted.-mondom, mert ez sose akadályoz. Persze nem nagy lelküsködni akarok ez egyáltalán nem fordul meg a fejem, csak...jól esik, hogy itt van és valamivel megakarom hálálni és ha az valamelyik ruhám lesz az se baj. Ahogy ezt mondja halkan elkuncogom magam.-Az összes szexi kérem szépen.-lépek be utána és kicsit dagad a mellem, hogy más nő is látja az én kis csodámat. Szeretek törődni magammal és adni is magamra. Ezt pedig a ruháimmal élhetem ki a legjobban. Hagyom, hogy nézegesse őket, és akármit levegyen. Az egyik szekrény ajtót kinyitva a beépített tükröt tárom fel, hogy jobban magához tudja mérni a ruhákat.-Van minden, egyszerű sportos, divatos, báli, akármi amit szem megkíván. Esetleg ha csak egy szín érdekel tudok pár sort még feltárni neked. Van fekete, bíbor, piros és egy kevés citromsárga. Mindig ezek voltak a kedvenc színeim és szerintem jól is állnak így van nekik külön soruk.-részletezem bár nem felvágni akarok csak, szeretném ha tudna választani mindenképpen magára akármit.

Beth & Sam

- Tippelnem kéne, akkor a cselédek többet tudnak rólad és többet beszélgetnek veled, mint ő. Mivel ő csak a munkájával és az őrzéseddel foglalkozik. - vonom le a következtetést. Na meg, hallgattam párszor már, hogy ahogy a tehetősebbek gyerekei erről sírtak pár kör rövid után. Olykor igazán érdekes dolgokat lehet hallani, amik meglepően sokat érhetnek a megfelelő helyeken. Én pedig szeretem az ilyen könnyű kenyeret és nem vagyok rest kihasználni. Ám nem tudom, hogy vele megtudnám-e ezt tenni.
- Elvihetem? - kapom felé a fejemet a meglepődéstől, majdnem le is ejtem a kezemben tartott elképesztően puha tapintású félvállas felsőt. Életemben nem érte bőröm ennyire kellemes ruha és az általa mondott szavaktól csak hülyén tudok körbenézni. Anyám... Remélem van bőröndje is.
- Az összes... Akkor melyiket húzod fel, amikor Liam-mel mész valahová? - kérdezem meg, mert kíváncsi vagyok, hogy ennyi ital után miképp reagál. Na meg fehérneműkről beszélünk és abból egyértelműen a szex, ami következik. Mi másért vennél fel egy szexi darabot, ha nem azt akarod, hogy a másik fél még jobban felizguljon a látványodtól. Viszont az egész alakos tükörre elhagyja egy rövid fütty a számat. Nekem ilyenem sincs, mármint van hasonló, de akkora? Mekkora magassarkú kéne, hogy ne látszódjak benne?
- Külön soruk? - nézek rá csillogó szemekkel. Bele se merek gondolni, hogy nekem milyen szegényes lehet a szekrényem az övéhez képest. Pedig nekem is van jó pár ruhám, mivel a kis gardróbon szépen meg van töltve, de ehhez képest kispályás vagyok. Arról nem is beszélve, hogy nagyon más helyeken szerzem be ezen darabokat.
- Azt látom, hogy szeretsz öltözködni... Nagyon könnyű dolgod lesz levenned a hülye bátyám a lábáról az már biztos. - mosolyodok el, ahogy egy kicsit merésznek tűnő estélyit teszek magam elé. Ezek a gazdagok.

Sam & Beth

-Azokat se nevezném a...nagy beszélgető társaimnak. Ők csak végezni akarják a munkájukat és megkapni a pénzüket. Ami egy teljesen érhető ok, bármi rosszat is csinálnak azonnal ki vannak rakva és némelyiknek ez az élete és a munkája...-mondom sóhajtva. Nem szeretem őket szigorba tartani nem is én találtam ki, hogy így legyenek itt tartva. De ezt a bátyja is megkapta az apámtól ahogy szinte mindenki aki körülöttünk dolgozik. Ahogy visszakérdez elmosolyodom.-Tényleg elviheted.-mondom vigyorogva.-Így is, tanítottál, haza hoztál, sörrel kínáltál és a bátyád vigyáz rám. Valamit illendő visszaadnom.-mondom kedvesen ahogy a kezében lévő ruhát figyelem. Oda sétálva emelem meg és teszem a mellkasának.-Ez egy nagyon jó darab, és jól is áll neked. Próbáld fel.-mondom és rá kacsintok ahogy pár ruhához még oda lépve veszem le őket. Mivel az ilyesmibe elég jó vagyok és van is érzékem a ruhákhoz meg, hogy kinek mi áll jól. A kérdésre felvonom a szemöldököm.-Általában fekete vagy piros van rajtam.-válaszolom majd hagyom, hogy kicsit még csodálja az én ruhás "szekrényemet". Halkan elnevetem magam ahogy megint a bátyja jön a képbe.-Nem tudom miért akarod, ennyire ezt a dolgot. Mármint...a bátyád kijelentette az elején ő csak testőr és ennyi. Én meg nem vagyok az a fajta aki...rohadt tapasztalt a férfiak terén...-vallom be, mert igazából egy sem volt még úgy a közelembe.-Szóval...lehet idő előtt minden szó nélkül férjhez fognak adni anélkül, hogy én bele szólhatnék.-tűnik el egy kicsit a mosoly az arcomról de azonnal törlöm a képet a fejemből. Talán ennyire nem elvetemült az apám...

Beth & Sam

- Ilyenkor örülök, hogy csak egy pultos vagyok és a város tele van olyan helyekkel, ahol tudok dolgozni. - szólalok meg az elméletemre adott válaszra. Mondjuk így belegondolva megértem, ha senki nem akar belefolyni az életébe. Dolgozik és holnap is dolgozni akar.
- Tehát nincs kivel úgy igazán beszélgetned. - vonok le egy újabb következtetést, ami már biztosan fején találja a szöget. Eddigi szavai alapján legalábbis úgy érzem. - Nem mintha nekem lenne olyan. - bukik ki belőlem halkan. Ezen a téren lehet, hogy egy kicsit hasonlítunk is egymásra. Mindössze mások az okok és a körülmények.
- Bőven elég az, hogy kap fizetést, így nem tartozol semmivel. - válaszolok, bár érzem, hogy fölöslegesen. Innen kapott ruha nélkül nem fogok távozni, akár akarom, akár nem. Nem mintha annyira bánnám, mindössze van egy kis rossz szájíz ez miatt, amit majd a whisky úgyis elmos. Amikor viszont elkezdi direkt nekem leszedni a ruhákat, hogy próbáljam fel, akkor megszeppenek és hirtelen azt se tudom, hogy mihez kezdjek. Végül levetem a pólóm és feltárom előtte a melltartóm, aminek pont egy kicsit pikánsabb darabnak kell lennie. Miért is ezt vettem fel mielőtt elmentem a terembe, miért nem tudtam valami visszaösszefogott darabot választani? Ám felveszem a felém nyújtott ruhákat és nézem magam a tükörben. Meglehetősen jó érzéke van ahhoz, hogy mi áll jó nekem, aminek örülök. Bár kicsit furán érzem magam, amikor az ő ruháiba bújva látom magam.
- Azért mondta azt neked, mert azt kellett mondania. Ez viszont nem jelenti azt, hogy úgy is gondolja. - billentem felé a fejem és kacsintok felé egyet mielőtt megperdülök. - Hiába is próbálod tagadni. Nagyon is bejön neked. - mosolygok rá. Sokkal jobban élvezem ezt az öltözködést, mint azt valaha is gondoltam volna. Eddig egy kicsit Liam szívatása volt, mintsem szorakozás.

Sam & Beth

Figyelem, és nagyon is jól állnak neki a ruháim. Közben hallgatom amiket mond és félre tűrve pár tincsemet kissé lelkesedve figyelem, mennyire jól is áll neki amit adok. Hát persze, ebbe profi vagyok akárki akármit mondjon. Nem kell ide divat tanácsadó, elég vagyok én. Mikor azt, mondja nincs neki barátnője kissé meglepődöm.-Igen? Én azt hittem könnyen barátkozós fajta vagy.-ismerem be, miközben egyik szekrényem ajtajának támaszkodom. Sam-ról sütött, ha akar bárkivel szót tud érteni, szóval tényleg meglep nincs barátnője. Ez valahol jól esik, hogy én vagyok az egyedüli de igazából nagyon mélyen...talán inkább szomorú. Ő sokkal szabadabb mint én, és ha nekem ilyen életem lehetne mint neki biztosan lenne egy csomó barátom már. Bár biztos van rá indoka is, hogy miért nincsenek neki, szóval inkább nem faggatózok, miért nincs neki. Ha akarja egyszer talán elmondja mert remélhetőleg nem ez lesz első és utolsó találkozásunk.-Az nem az én pénzem...És az nem én vagyok...Meg Liam...-elgondolkodom kissé.-Sokkal lelkiismeretesebben végzi a munkáját. Tényleg figyel rám...-ismerem be Sam-nek a dolgot még ha talán nem kéne. Lehet még mindig félti a bátyját és ha azt mondom Liam tényleg nem ismer se Istent se embert védelem szempontjából, lehet megijesztem vele, és jobban aggódni kezd érte...Hallgatom és megforgatom a szemeim, de azért valahol el rejt bennem valamit a bátyjával kapcsolatban. Inkább nem felelek semmit csak megiszom az italom maradékát majd letéve a poharat valahová, keresek valami alsó ruhát. Találok is egy fodros rövid szoknyát csipke varratokkal és oda viszem hozzá.-Húzd fel a lesőhöz.-javaslom miközben keresek egy magassarkút hozzá és ha meg van leteszem elé a cipőt. Figyelem és elvigyorodom.-Tökéletes rajtad ez a szett.-mondom elégedetten ahogy összefonom magam előtt a kezeim.

Beth & Sam

- Nagy a szám, ezt nem tagadom, de az még semmit sem jelent. - válaszolok neki, miközben figyelem, ahogy megtámaszkodik és figyel. El tudom képzelni, hogy mennyire olyannak tűnhetek, akinek rengeteg barátja van. Főleg a viselkedésem alapján, de valahogy az igazság mégsem az. Bezárkózok és bár elvagyok emberek társaságában, mélyebb kapcsolataim nincsenek.
- Ő már csak ilyen. Mindig is mindent beleadott az adott munkájába és ezt most sincs másképp. Mindössze én úgy látom, hogy nem csak azért tart szemmel. - kacsintok rá egyet miközben figyelem, ahogy elővesz egy szoknyát, amit a kezembe nyom. Persze nem kerülte el a szemem, ahogy szemét forgatta, de jól ismerem Liam-t. Arról nem is beszélve, hogy láthatóan nem közömbös számára. Tény, ami tény, hogy elképesztően jóképű és nagyon jó az ágyban is, bár ezt ő még nem tudhatja. Közben levetem a nadrágom, hogy megcsodálhassa a szexi melltartóhoz párosuló merész bugyimat is. Ismét elgondolkozok, hogy miért is éppen ezt vettem fel, de már kicsit fölösleges is ezen rágódni. Végül a magassarkú is felcsusszan és megpördülök, ahogy a tükörben magam nézem, legalábbis ezt szokás csinálni, nem?
- Azt mondod? - fordulok felé - Nincs valami jó érzékem az ilyenekhez. Előbb mondok neked több fajta keverést vodkához, mint állítok össze egy ilyet. - mutatok magamra. Szerencsére a magassarkú nem gond, de sosem tudtam, hogy miképp kéne párosítanom a ruhákat. De most ebben tipegek ki, hogy feltöltsem a poharam.

Sam & Beth

Egyre szélesebb a mosoly az arcomon miközben még jobban erősödik bennem a gondolat, hogy igenis nagyon jól áll rajta ez a szett. Nézem ahogy ki megy benne tölteni magénak inni én pedig gondolkodom azon, hogy miket mondott. Nem tudom hova tenni ezt a dolgot. Liam egyáltalán nem tűnt úgy akit nagyon érdekelnék. De lehet tényleg azért viselkedik csak így, mert ezt mondta neki az apám? Nem tudom...nem ismerem fel az ilyesmit. Nézhetek akárhány romantikus filmet de attól nem leszek gyakorlott és különben is...a filmek néha nagyon is hazudnak... Senki nem szeret varázsütésre a másikba, és egyenlőre vonzalmat érzek Liam felé. Ezt elismerem még ha nem is mondom ki, de...lehet csak azért érzem mert az első férfi aki nem egy Vietnámból szabadult vadember akinek a harc a mindene és nem egy beképzelt aki minden sarkon azt keresi mikor vágódhat be az apámnál. Ha lenne is valami köztünk, vagy történne akármi is...lehet csak vonzódnánk egymáshoz és ennyi. Aaah...fogalmam sincs.-Nem tudom mit gondoljak...nem is akarok.-ismerem be ahogy halkan nevetek egy kicsit. A ruhát figyelve rajta, lépek mellé letéve üres poharam az asztalra majd , igazítok a haján félre söpörve csak egyik oldalon majd kihúzva az asztalom egyik fiókját kiveszem egy hajcsatot belőle amin virág kirakás van majd a hajába tűzőm.-Így, most tökéletesen nézel ki!-mondom és nagyon lelkes vagyok.-Én keverni nem tudnék magamnak és hamar berúgok szerinted?-nevetek halkan majd leülök mellé az asztalhoz és szusszanva támasztom meg a fejemet kezemmel.-De mindezek ellenére örülök, hogy velem tartottál ide. Jó érzés, hogy nem ítél el mindenki egyből valami luxus ribancnak.-sóhajtok egyet ahogy nézem magam a tükörbe.

Beth & Sam

Furcsa, hogy ezekben a ruhákban illetem itt magam, amikor egy-egy darab annyiba kerül, mint egy havi fizetésem. Legalábbis biztos vagyok benne, hogy akörül mozog. De inkább nem kérdem meg, mert akkor félek, hogy abban a pillanatban fogom tönkre tenni őket. Bár, ahogy kivettem, nagyon nem hatná meg, nem úgy, mint engem.
- Pedig nagyon jó választás lenne. - mosolyodok el és remélem, hogy ezt úgy véli, mint egy húg kijelentését, aki a bátyát fényezi. Bár lehet, hogy csak azért remélem ezt, mert tudom, hogy annál több vagyok. De ezt neki nem kell tudnia és remélem sosem fogja megtudni. Jobban járna, Liam-ról nem is beszélve.
- Köszi. - villantok felé egy zavarodott mosolyt. Idegen ez a helyzet és nem tudom, hogy miképp is kéne viselkednem.
- S úgy véled, hogy jó ötlet ezt nekem elmondani? - húzóm fel az egyik szemöldököm, miközben iszok egyet - Vagy azt akarod, hogy keverjek neked valamit? - a szekrényben volt bőven pia ahhoz, hogy bármit be tudjak keverni.
- Engem sokszor néznek annak, csak luxus nélkül. Bár pultos vagyok, így annyira nem is meglepő. - az, hogy nem ritkán ébredek más ágyában, már részletkérdés. De erről se sokan tudnak, miért is tudnának. Nem kürtölöm a világba, mint ahogy páran megteszik.

Sam & Beth

Jó választás? Erről Liam is tud? Egyáltalán nem tudom mi is lenne jó, hiszen hozzám elvárások vannak és ha az apám megtudná csak a nézésemből vagy akárhonnan nem is engem lincselnének körbe. Én talán kapnék egy enye-benyét meg még több szabadság megvonást, de Liam-t úgy szednék szét mint a hiénák...Ez meg kinek kell? Nekem nem és szerintem nekik sincs erre szükség. Inkább elengedem a dolgot. Nem kell szórakoztatnom magam mások életét kockáztatva. Lehunyom a szemeim majd sóhajtok egyet ahogy összefonom magam előtt a kezeim. Nem akarok semmit feszegetni, és így is az életét kockáztatja értem a bátyja nekem meg igazából nincs szükségem arra, hogy állandóan lelkiismeretem legyen.. Ahogy kérdéseket tesz fel, elmosolyodom.-A vodka narancs is tökéletes lesz.-mondom miközben figyelem.-Soha nincsenek jó ötleteim, szóval fogalmam sincs.-nézek rá és vállat rántok a dolgon majd saját hajamba túrok eltűrve pár kósza tincsemet.-Nem tudom melyik jobb vagy rosszabb.-ráncolom a homlokom majd elnevetem magam és ha tölt nekem megemelem a poharam és koccintok vele, aztán bele kortyolok a poharam tartalmába.

Beth & Sam

- Pedig tudok olyat keverni, ami nagyon finom és itatja magát. Mondjuk cserébe olyan 10 perc múlva akkorát fog ütni, hogy még az üléssel is gondjaid lesznek. Nálad meg aztán pláne ilyen lenne. - kacagom el magam. Eszembe jut a kemény csávó, akinek ilyet csináltam és úgy kellett felkaparni a padlóról 15 perc után. Ezért is szokott felém irányulni a figyelem a pult mögött, amikor ilyet kérnek.
- Miért ne lennének jó ötleteid? Vagy talán az is rossz lenne, hogy meghívtál erre a kis belopózós mókára? - kérdem tőle mosolyogva a whiskys poharam fölött. Olyan kék szemei vannak, mint nekem, mindössze az övében kevesebb a fájdalom. Bár igyekszem a bennem lévő fájdalmat elrejteni a világ elől, de jól tudom, hogy sokan mégis képesek meglátni. Főleg, amikor a szemedbe néznek.
- Egyik sem, de nem éri meg foglalkozni velük. Bár nem tagadom, hogy vannak olyan reggelek, amikor nem a saját ágyamban ébredek fel. - pirulok el kissé. Liam-on kívül ezt még senkinek sem mondtam el, de ő jól tudja, hogy nem ritka nálam az, hogy másnál ébredek. Sok az egy éjszakás kalandom, amikor csak szexre vágyok és nem vele.

Sam & Beth

-Pont ezért, elég a narancs vodka mert én egy percig se kételkedem abban, hogy ne tudnál olyat adni amitől ne halnék meg. Bár engem bárki bármivel megtud itatni és rosszul leszek.-mondom miközben halkan nevetek magamon. A gyengeségeimen általában mindig nevetni szoktam ha már más nem teszi. Ahogy ezt kérdezi felé nézek és szusszanok egyet.-Az elvárások tengerében sosem fogsz megfelelni senkinek. Mikor 8 éves korod óta kihívások elé vagy állítva és mindent is elvárnak tőled, de valamihez kevés vagy azt megjegyzik és örökre megbélyegeznek. Valahogy így élek én is. Mindenki cukinak, és kis ostoba luvnyának néz. Még a saját apám is. Én pedig gyűlölöm....gyűlölöm azokat a pillantásokat...-mondom halkan majd megiszom inkább a poharam tartalmát.-Ettől függetlenül jól érzem magam itt és örülök, hogy velem tartottál. És igyekszem nem foglalkozni ezzel, hogy számomra jót tegyek de mikor mások azt hiszik, az ő elvárasaik szerint élsz és közben...teljesen más vagy...a kettő egy idő után nem fér meg egymás mellett. Mint például...-köhintek egyet majd felállok és úgy váltok át széles mosolyra meg arra a cuki, de inkább tűnik butának nézésre.-"Persze apu, a jövőheti partira elmegyek a kedvedért és át adom az üdvözleted Montgomery családnak." vagy, "Uuh ez a ruha az eheti divat hétről van, és ez a haj wáoh, annyira csodálatos."-a mozdulataim is mint reflexből változnak, ahogy prezentálom Sam-on mit is csinálok mikor ebbe a közegbe kerülök. Aztán hirtelen váltok vissza és ülök le a székbe magam köré fonva a kezeim. Többet nem fűzök hozzá csak hallgatom a szavait majd féloldalasan elmosolyodom.-Én, nem tudom...ha jól érzed magad akkor miért ne. Bár annyira se értek hozzá mert...egyáltalán nem voltam még férfival.-ismerem be neki én is a titkomat.-Fogalmam sincs milyen egy estézni vagy ilyenek...-mondom és elnevetem magam mert ez vicces. Legalábbis szerintem.

Beth & Sam

- Tudnék olyat is keverni, ami gyönge, de pont annyira erős, hogy pont csak feloldja a gátakat. Nem mindenki megy arra, hogy teljesen ki legyen ütve. - osztom meg a gondolataimat vele, de úgy látom, hogy neki valóban elég a vodkanarancs, amit iszogat. Majd hallgatom, amint az életéről mesél és be kell valljam, nem lettem irigy. Mármint a gardróbra igen, de arra, amit mond, arra nem. Bár nem tudom, hogy melyik a rosszabb... A gyermek pornóra való kényszerítés az apád által, vagy az, hogy egész életed alatt maszkot kell viselj. Az előadását hallva elmosolyodok, de a fejem is megrázom. Látszik rajta, hogy mennyire mű az egész, de valószínűleg megy neki jobban is.
- Na igen, nekünk egy kicsit talán jobb volt ezen a téren. Már, ha Liam mesélt neked egyáltalán akármit is. - a múltam mégsem mondhatom el neki. Ahhoz nem ismerem őt és nem is tudom, hogy valaha fogom-e. Ez nem olyan dolog, amit csak úgy felhozol az embereknek. Szerencsére még részegen sem kotyogtam ki, annyira úgy tűnik még akkor is eszemnél vagyok.
- Még sosem? - húzom fel az egyik szemöldököm. Meglep, de meg közben mégsem, tekintve, hogy ki is ül velem szemben. Védve van még a széltől is, így aztán mégis hogy lehetett volna akármilyen lehetősége bármilyen kapcsolatra.
- Semmi csók, semmi szerelem? - kérdezek egyet, mert elkezdett érdekelni.

Sam & Beth

Figyelem egy mosollyal az arcomon majd sóhajtok és eltűröm hátra arcomba csúszó pár tincsemet.-Nem...Liam nem mondott semmit. Nem is faggattam mert nincs közöm hozzá igazából..Hivatalos viszonyba kell lennem vele az ő és saját érdekembe is. Bár fényévekkel jobb mint az előző volt. Még ha nem is, azért hozzám szól és...néha valaki emberként kezel...nem pedig valami porcelán darabként.-mondom miközben a poharat figyelem. Szörnyen bizonytalan vagyok olykor a bátyja közelében, talán ez azért van mert lehet valahol igaza van Sam-nek és vonzódom a testvéréhez. De honnan is tudnám...semmi tapasztalatom nincs ebben, és az a beszélgetés se mindig olyan nagy dolog amit leművelünk egymás között. A kérdésekre felnézek rá egy savanyú mosollyal, és megrázom a fejemet.- A 27 évemből szinte mindig ebben a házban voltam a próbák, a magán tanárokon, és egyéb kötelezettségeimen kívül. Ezek mellett pedig mindig volt egy felvigyázó. Ha egy fiúra rá mertem nézni én megúsztam egy csúnya pillantással de ha fiúk néztek felém...Így maradtak a romantikus filmek, könyvek, jah meg esetleg a pornó.-Mert basszus...tényleg láttam egy párat. Legnagyobb baromság lenne letagadni, hogy nem kerestem sose magamnak valamit, főleg mikor beütött a tini időszak. Istenem mekkora rinya pina voltam...-Szóval teljesen tiszta vagyok, magamon kívül senki nem látott pucéran, és senki nem nyúlt hozzám.-nevetem el magam bár belül szerintem sírni kezdett a libidóm. Már ha egyáltalán létezik nekem olyasmi.-Amióta apám vállalata kinőtte magát egy világi céggé sok rossz akarója van szóval...semmi rossz fiú, aki majd belém szeret és megváltozik miattam én pedig örömködve ugrok fel a motorjára és száguldok el vele a naplementébe...-viccelem el bár kissé a leírásom alapján Liam-re is gondolhattam volna bár erre csak most döbbenek rá, miközben ez rohadtul nem volt célom.-Persze itt most nem Liam-re gondolok.-teszem hozzá kissé zavartan ahogy rá nézek és inkább elhallgattatom magam azzal, hogy a poharamba iszok.

Beth & Sam

Meg sem lep, amikor azt mondja, hogy Liammal nincs semmilyen viszony a munkán kívül. Legalábbis is ő így gondolja, jól látom rajta, hogy ez mennyire nem így van. Na meg a szavaiból is könnyedén kivehetőek azon dolgok, amikre kíváncsi vagyok. Már előre látom magam előtt azt, amikor semmiről nem fog beszélgetni velem csak a bátyámról. Vagy amikor sunyiban próbál különféle dolgokat megtudni róla. Ha tudná, hogy mennyire ismerem, akkor meglepődne, az is biztos.
- Nem is értem, hogy miért léptél még le. Én már rég eltűntem volna, ha nem csinálhatok semmit szabadon. - adok hangot a bennem létrejött gondolatnak a szavai hallattán. Ám a legutolsó szónál elnevetem magam és még szerencse, hogy pont nem ittam, mert akkor nagyon kellemetlen lett volna a helyzet.
- Valahogy... Nem tudlak elképzelni a laptopód előtt, miközben éppen pornót nézel és masztizól. - már régen elhagytuk a finomkodás határát, nagyon régen. Ráadásul érdekel, hogy erre miképp reagál, erre a témára mit felel.
- Pedig biztos, hogy nagyon sokon látnának szívesen meztelenül. Többségük úgy, hogy éppen meglovagolod őket. - mosolygok rá a poharam mögül és kicsit imitálom is a már jól ismert mozgást. Liam sok dologra meg fogja tanítani, amit még nem tud.
- Persze, hogy nem rá.. Persze. - mosolyodok el ismét, amikor mentegetőzik egyet, miután pontosan leírta a bátyámat. Inkább keverek egy újabb italt számára és a bennem lévő kisördögre hallgatva, egy kicsit erősebbet adok neki.

Sam & Beth

Elgondolkodom azon, hogy miért nem léptem le. Miért is nem mentem még el? Talán mert nincs senkim az apámon kívül. Nincs semmim. Vagy ha lenne valamim az ide kötne? Kitudja?-Talán tudtam, hogy az első sarkon megöltek volna?-kérdezem inkább én is bár fogalmam sincs, hogy éles helyzet mit is váltana ki belőlem.-Vagy szeretem az apámat és rajta kívül nincs senkim.-mondom ahogy az italba kortyolok amit ad nekem és kicsit fintorgok a kesernyésebb ízre de nem foglalkozom vele mitől lett ez keserűbb. A továbbiakra magam elé nézve gondolkodom, mit kéne mondanom vagy mit kéne reagálni. El kéne pirulni vagy mentegetőzni, hogy nem vagyok ennyire elvetemült. De már nincs kedvem ehhez. Igazából már mit kéne takargatni. Van egy lány aki nem csak az etiket miatt áll velem szóba.-Pedig megtettem, mert talán ennyi kijár.-mosolyodom el féloldalasan magamon majd felnézek rá. Mikor ezt mondja elgondolkodom ki akarna így látni. Thomason kívül mást nem nagyon tudok elképzelni de erre kiráz a hideg és enyhe undor jeleneik meg az arcomon mire inkább ismét a pohárért nyúlok és bele iszok. Vagyis ez így nem igaz. Ennyire naiv nem vagyok, hogy nem ismerem fel a férfiak gusztustalan nézését. Mármint amikor csak úgy néz rád és nem azért mert ismerni akar, hanem csak egy hús vagy a piacon. Oh azt a nézést mennyire gyűlölöm...Figyelem a mozgását majd elmosolyodom rajta.-Biztosan...-mondom mert igazából nem tudom vagy ha tudom is azoktól eddig mindig csak undorodtam belül. Az undort előbb ismertem mint a vonzalmat...Kitudja, hogy ez mennyire jó.-Tényleg nem rá gondoltam, csak hülyén jött ki.-mondom ahogy rá nézek majd inkább a poharam tartalmára és a maradékot megiszom. Kezdek kissé elfáradni, és álmos lenni.