Most azt hiszed, hogy viccelek, pedig nem. Három édesapám, és két anyám volt, most már csak a vérszerinti anyám él, a többiek, sajnos egy autóbalesetben meghaltak, tíz éve. Anya nem keresett magának új párt, társat, mert azt mondta, hogy akiket szeretett, mind elmentek. Furcsa család voltunk, ezt aláírom. Folyamatosan cikiztek, de tudod… három faterral a hátad mögött, és mindegyik megmondta, hogy a mások véleménye sosem számít, csak az a fontos, hogy én hogy érzem magamat. Én tökéletesen éreztem, egészen addig, amíg hatan voltunk, de egy busz baleset elvette tőlem a szüleim egy részét, csak a szülőanyám maradt velem. Sosem zavart, hogy ennyien vagyunk, mindenki másban tudott segíteni, de segített, tanultam, és támogattak, bármiben. Nyitott vagyok a világra, ugyanakkor határozott, küzdöm ameddig csak kell, és van bennem szufla. Nehezen adom fel, még a kudarc pillanatában sem vagyok képes beismerni, hogy elvesztettem a csatát az élettel szemben.
Pedig így állok, két hete rúgtak ki az éjjeli melómból, bármixer voltam, jó sok jattot összetudtam szedni a fizetésem mellett, és így volt lehetőségem anyám kezelését állni a kórházban. Nem lenne probléma, ha dolgoznék, és akkor talán a várólistára is hamarabb felkerülhetne…
Kétségbeesett vagyok, próbálok mosolyogni, de egy idő után ez is lehetetlen… Három hónapja játszom az idiótát anyám előtt, hogy jól megy a mixer munka, holott, minden munkát elvállalok, csak legyen pénzem. Rá. Eladtam a házunkat is, nem volt más választásom, majd ha kijön a kórházból anya, akkor veszünk egy szerényebbet, valahol máshol, kint a külvárosban, ahol talán a levegő is jobb, és jobban lesz tőle.
Anya, kérlek ne haragudj rám, de… lehet, hogy ezután a húzásom után börtönbe fogok kerülni, ha elkapnak. Ha nem… akkor te is túléled, és én is. De ha elfognak…

Egy évvel ezelőtt, übörög a zene, a pultomhoz rengetegen állnak sorba, mert pörgök is, és finom italokat csinálok. Egy faszi akar bemászni a pult mögé, mert szerinte lassú a kiszolgálás, és Candyt nézte ki magának. Ott termek, és kiteszem, elég nagy a hangom, mély bariton, és határozott vagyok, ha tapló seggfejekről van szó. Hajnal négykor zárás, a kassza és az italok leszámolása után, a hátsó ajtón át távozunk, hogy átadjuk a takarító brigádnak a helyet.
- Próbáld meg fiam! Tudom ,hogy ez is tetszik neked, és még mindig jobban fizet, mint a pultos melód. – anyám beletúr a hajamba, én épp a reggelimet tömöm az arcomba, és rá mosolygok.
- Jó,de ébressz fel délben, nem szeretném elaludni az első interjúmat. – felkelek, magasabb vagyok nála sokkal, így átölelem a törékeny alkatát, és belélegzem azt a tipikus anya illatát.
Elmegyek aludni, és anya időben ébreszt. Az egyik haverommal csináltunk pár portfólió képet, ez egy nagy könyvbe ki is nyomtattuk. Szerintem ügyes volt ő is, nekem is lenne mit még gyakorolnom. De azokon a képeken látszik, hogy tudok. Menne… csak egy esélyt kérek! Kérem!
Órákkal később, le dübörgőm az emeletről, és felkapom az én apró anyámat, hogy körbeforgassam a levegőben.
- Vissza fognak hívni! a Csaj tök jó fej volt! Tetszettem nekik, el sem hiszem! CCC Company modellje lehetek, elvégre, tök jó cuccokat csinálnak, és bejön a stílusuk, meg amit képvisel. Segítenek modellé válni! Anya ez tök jó!
Anyám nevetve kér, hogy tegyem le, majd süt egy rántottát, én pedig megyek dolgozni utána.

Hat hónappal később hívnak, hogy beférek a második körbe, kicsit már letettem a munkáról, épp ezért lepődtem meg a hívásukon, de hozzájárultam, hogy két évig még megőrizzék az adataimat. A második nő elég flegma volt, hogy világossá tegye a számomra, nincs helyem a modell cégnél, hát így jártam. Nem csak a CCC volt, ahova leadtam a jelentkezésemet azóta, hanem folyamatosan megyek tovább. Ráadásul anya egészségi állapota is romlott, így még jobban oda kell tennem magamat a melóban, még nem tudják, hogy mi a baja, de az immunrendszerével kapcsolatos, én nagyon remélem, hogy helyrehozható.

Három hónappal később, anya állapota nem javul, de mint kiderült, a biztosítás nem fedezi azt a fajta egészségi ellátást, amire ő szorulna, gyakorlatilag halálra ítélték. Engem pedig, kitettek a mixeri melóból, túl sokat késtem, holott rengetegszer vállaltam túlórákat, és mentem be mások helyett, hogy legyen pénzem az anyám kezeléseire, vagy a kórházi napi díjaira. Mert nem hagyhattam, hogy csak úgy elpatkoljon, mert az államnak nincs pénze őt már fenntartani többet! Rohadt élet!
Napjainkban, ideges vagyok, izgulok, sosem csináltam még életemben ilyet, és ez lesz az első. A neten néztem zárfeltörős videókat, és próbálgattam is azokat. Itt vagyok, a kocsim maradt meg már csak, amivel melóba jártam eddig. Gyakorlatilag itt élek benne, három hónapja, amióta kirúgtak. A fazon, nincs itthon, éjszaka sosincs itthon, ezért…tökéletes a hely, mert kamerái sincsenek, így be tudok törni, és elvinni mindent ami mozdítható és drága. A város ezen negyede egy aranybánya! Hova süllyedtem?! Nem roppanhatok össze már harmadszor is! Erősnek kell lennem,mert az vagyok! Neki meg úgy sincs szüksége a drága holmijaira.Ezzel nyugtatom magamat.