Untat, hogy foglalkoznom kell vele. Nem szeretem a muszáj ügyeket, és nagyon jól tudom, hogy Pandorát lefoglalja az iskolai élete egyengetése, a tökéletes oldalának mutogatása. Egyedül akartam jönni, de egy közelebbi rokon meghívását nem utasíthatom vissza, tekintve, hogy engem akar a fia keresztapjának, is. Kevesen tudják, hogy ki, vagy mi vagyok, és Pandora sincs ezzel tisztában, de nem is bánom. Kocsit küldettem elé, én munkából egyenesen ide jöttem. Rövid, és lényegre törő sms-t küldtem neki.:
Szia!
Keresztelőre vagyok hivatalos, Avalonba. Ehhez mérten pakolj magadnak ruhákat.
L.
Haladtam, egy sziát is képes voltam már az üzenet elejére írni, pedig, a hátam közepére kívántam az egészet. De, fontos a család. Be van táblázva a napom, így miután az irodában végeztem, a jachton levő irodámban folytattam a telefonálgatásokat. A biztonsági személyzetnek van egy külön szintje, ők is velünk tartanak, teljesen egyedül nem lehetek. A hajós kapitány is képzett harcos, arra az esetre, ha valami probléma akadna, és én sem díszből hordok magamon izmot. Ezt elég hamar megtanultam, nem árt, ha van állóképsségem is. Öt óra! Konstatálom, ahogy az órámra pillantok, és bosszúsan ráncolom a homlokomat, egy órája kint kéne lennünk, mert így éjjel egy lesz, minimum, hogy ha oda érünk. Avalont, szeretem, mert egy kicsit olasz, egy kicsit görög, olyan vegyes városka, de hangulatos. Van fent egy villám is, ott fogunk megszállni erre a hétvégére. Ez lesz a leghosszabb idő, amit Pandorával együtt fogok tölteni. De továbbra sem vagyok hajlandó a hálóm közelébe engedni, eddig csak átugrottam, és mentem haza, de most? Cazzoniék szívélyesen meghívták a menyasszonyomat is az eseményre, noha a gyermeknek nem lesz kereszt anyja. Így jobb híján, én fogok a keresztelő medence előtt állni a pappal. Csak az-az átokfajzat lány ne táncolna az idegeimen. Elgémberedtek a tagjaim az ücsörgéseben, így úgy döntök, hogy ideje megfürdeni, minden holmira amire szükségem van, van a hajón is. A hálószobámhoz tartozó fürdőben kapcsolódok ki, egy pohár bor társaságában. Már úgy is eljátszották az időm, és azt, hogy illedelmesen fogadjam Pandorát, a testőr társaságában, így megérdemlek egy kis lazítást. A lazító fürdő után, jobban érzem magamat, és felfrissülve szállok ki onnan, fehér vászon nadrág, és fehér ing, csak kényelmesen, és egy bele bújós cipő, puha bőr anyagból. Kezdek éhes lenni, és így kicsit türelmetlenebb is vagyok, mint általában. - Hol vagytok? Már egy órája kint kéne lennünk a tengeren. – jelentem ki csendesen, és figyelmeztetőn. A testőröm még hadovál valamit, mire megdörzsölöm a homlokomat, és ledőlök a jacht erkélyén található kényelmes kanapéra, gyümölcsöket kezdek falatozni.
Unalmasan telik el az idő és néha váltunk pár sms-t és hívást Laurent-el, de tudok élni nélküle. Alapetően nem vagyok hozzánőve a vőlgényemhez, amolyan szükséges rossznak könyvelem el a dolgot, de nem zavarja a mindennapi életemet. Néha együtt ebédelünk, elmegyünk egy két rendezvényre de ezen kívül nem vagyunk elválaszthatatlanok. Amikor utolér az üzenete nem is igazán lep meg, és összepakolok egy kis bőrőndbe amit könnyedén tudok cipelni magammal. Könnyű sötétkék nyári ruhát viselek ami szorosan simul hozzám, és magassarkúval egészítettem ki ami szintén kék. Szolid, de magasrangúan elegáns, mint én magam is vagyok. Hosszú szőke hajam kivasalva simul a vállamra ahogy a kézitáskámat fogva beszállok a kocsiba amit küldött értem. - Mehetünk - szólok oda a sofőrnek ahogy becsapom a kocsi ajtaját. Elindulunk de pokoli dugót fogunk ki és így veszteglünk egy ideig a városban. Kicsit később írok választ Laurentnek.
" Szia, Dugóba rekedtünk, sietünk ahogy tudunk.
P."
Küldöm el az üzenetet neki és fél órás csúszással be is futunk a yachthoz és már ki vagyok akadva teljesen. Mire kiszállok, elfáradva nyújtózkodok ki. - Szia Laurent - üdvözlöm, és kötelezően megölelve egy puszit nyomok az arcára. Mint minden alkalommal amikor találkozunk. Az a dolgom hogy ragyogjak mellette, semmi más nem számít. Remélhetőleg neki se fog.
Nem vagyok az a vérmániás barom, illetve, csak annyira, hogy bizonyítsam az igazamat. Pandora nem szűz, és így a házasságnak smafu. Miért volt ez fontos a számomra? Mert nem tűröm, hogy a családom döntsön a fejem felett. Nekem nem fontos az, hogy legyen az oldalamon bárki, még ha csak kirakat is. Csak felesleges nyűg. Jobbik esetben jó volna, ha be lehetne állítani a sarokba, és el állna, mint egy kabát akasztó. Nem növény, mert azt gondozni kell, hogy életben maradjon. A kabát akasztó, más tészta. Fáradt vagyok egy kicsit, és szívesen aludnék már, nem szeretem, ha valami nem a terveim szerint alakul. A gyümölcs salátám felett ülök, amikor végre megérkeznek, megtörlöm a kezemet, és az arcomat egy ruha szalvétában, és azért fel kelek, hogy illendően fogadjam. Meg kell állapítsam, azért nem az a fajta lány, aki elhagyná magát, de semmit sem változtat a tényen, hogy hozzám képest túl fiatal, és egyébként sem nekem találták ki a páros életet. Sokszor még a magam számára is kibírhatatlan vagyok. A puszi során, épp csak meg érintem, amennyire szükséges, és már oldalra is lépek, a testőr elindul a hálók irányába, majd odalent megtalálja Pandora a szobáját. Nem lehet eltéveszteni. Ez is csak a formaságok miatt van, a privát tér és stb… hiszen ez csak egy pár órás út. Ki sétálok a hajó elejére, és le ülök az ottani kanapé egyikére, számos dolgon kattogok, ahogy lassan ki kötünk. A pincér pezsgőt hoz, és át hozza ide a gyümölcseimet. Lassan elindul a yacht, és egy kicsit megnyugszom. Még olaszul váltok pár szót a személyzettel, és ha megjelenik idefent Pandora, úgy intek neki, hogy csatlakozzon a késői vacsorához. Csendben maradok, tudom, hogy remekel a tanulmányaiban, és azt is, hogy szívesebben lenne máshol.