The key to abundance is meeting limited circumstances with unlimited thoughts
Lassan egy hete hogy áthordtam ide a cuccaim, hogy itt aludjak el esténként. Én szerencsére nem vagyok ilyen helyhez ragadós típus hogy nem tudok idegen helyen aludni, meg ilyenek. Ha álmos vagyok, alszom és kész. Egész kellemesen berendezkedtem, kissé minimalistán, de azért otthonosan és bejártam már a házat is kerestbe hosszába, persze a magánlak részeket tiszteletben tartottam mindig is. Most éppen egy beadandót fejeztem be és kinyújtózkodva indulok el hogy nassoljak valamit a konyhába ahol mindig van édesség, vagy lehet csinálni valamit. Ryu igazi mindenes, és mindenre IS gondol hogy legyen. Kényelmes fekete nadrágban és mezítláb sétálok le az emeletről ahol a szobám van. Kinyúlt pólóm elején valaha egy napocska minta volt, manapság semmi nem látszik belőle, de kissé megtéptem hogy dizájnosabb legyen, és fehérszürkében pompázik a hajam. Tök jól illik a babakék szemeimhez. Ma a kéket választottam, hogy vidám tavaszi égbolt pillantásom legyen. Egyik karomon okosóra, a másikon vagy három karkötő és párr belépőjegy szalag. Zsebemben a telefonom, és kapcoslok is egy kis zenét, amíg kitalálom mit is akarok enni. Pudingot készítek, és kávét. Egyiket a másik után, de azt hiszem a vanília illata csalogatja le Hudsont is ide, mert nem sokára meghallom a lépteit, és felé fordulok ahogy lágyan mozgok a zenére. Chase rabszolgahajcsár, és gyakorolnom kell a következő versenyre is, és a főzés közbeni tánc a lehető legjobb móka. - Szia! Pudingot főzök, szeretnéd megkóstolni? - kérdezem, de nem fogok megsértődni ha nem. Ryu megsúgta hogy Hudson nagyon érzékeny az ételre így semmiképp nem erőltetném neki és megpördülök hogy megkeverjem a tűzön. - Ahh, isteni illata van. Bocsi, nem gondoltam hogy odáig felszáll. Megzavartalak valamiben? - kérdezem ahogy kis tálakba adagolom ki és már csak meg kell várnom hogy szépen lehűljenek. - Mizu? - kérdezek tovább jókedvűen, ahogy tovább pördülve már a kávém csinálom meg magamnak.
E Mostanában egy kicsit sokat aggodalmaskodom, persze a munkámban is igyekszem brillirozni, ha nem lenne Ewerett és Ryu, már, rég feladtam volna, lehet. De ők támogatnak, és adják az erőt, hogy nincs vége mindennek. A nem normális ügyfeleim is le apadtak egy kicsit, talán Abigail egy kicsit pihentet, alkalmanként van, hogy jó pár hétig nincs komolyabb ügyfelem. M A dolgozó szobámban végeztem az ügyeimet, telefonáltam, és emaileket írtam. Nem mindig kellett be mennem, hogy elvégezzem a munkámat. Szerencsére találtunk Ryuval jó bármenedzsert is, de száz százalékig nem vesszük le róla a szemünket. Az orrnyergemet dörzsölve dőlök hátra a kényelmes irodai székemben, és lassan ki is tolom magam alól, és ellépek az erkély irányába. A gondolataim el-el kalandoznak Shuusei irányába is, tudom, hogy a vizsgáira gyakorol, és nem is szeretném ezekben zavarni. Amióta ide költözött, még nem voltunk úgy együtt. Hagytam, hogy hadd szokja meg a helyet, a környezetet. Az igazat megvallva, ő az első, akit magamhoz hívtam lakni is, senki nem fogott még meg ennyire. - Ah…francba! – Ryu…? Tudom, hogy hajlamos vagyok túl bonyolítani dolgokat. Fáradtan morogva dörzsöltem meg a tarkómat, és az arcomat is. Le kell menjek egy üveg vízért. Most még az alkohol ízét sem kívánom úgy, nem kell állandóan ital a kezembe. Most, hogy itthon vagyok, nem veszem fel az öltöny összes darabját, általában, négy részeset hordok, most csak a nadrág volt rajtam, az ing, és a mellény. Ki tudja, hogy mikor kell konferencia hívásra csatlakoznom, és így legalább elegáns vagyok még, mindig. Ahogy a lépcsőn sétálok lefelé, megérzem a konyhából szálló illatokat, valaki főz? Finom ez a vanilia illat. Kicsit sietősebbre veszem a lépteimet, meglepetten torpanok meg, még látom őt táncolni, és ami azt illeti, jól csinálja. Tehetséges. - Nem tudom. – vallom be őszintén, tényleg kíváncsi vagyok, elvégre nem lehet rossz, és látom, hogy jó pár pohárra jut… A hűtőhöz lépek , és ki veszek egy üveg pontatlan vízet, és egy tiszta pohárért nyúlok a hűtő mellett. Ha késsel fenyegetnének se tudnám megmondani, hogy a többi holmi, ami a konyhában való boldoguláshoz kell, hol található. A hűtővel el boldogulok. Meg állok Shuutól nem messze, és azt nézem,hogy mit csinál. - Nem, szünetet kell tartanom, kicsit elgémberedtem. – pillantok a telefonomra, és le halkítom, csak Ryu és Ewerett hívásait engedi át. Ráncolom a homlokom a hétköznapi kérdése hallatán, és megköszörülöm a torkomat, elgondolkodva pillantok magam elé, majd rá, amikor látom, hogy a kávéjával foglalatoskodik a következő lépésnél. - Jól táncolsz. A zene sem rossz. Jól emlékszem, hogy említettél valami fellépést is, ugye? - nem akarom, hogy a számára fontos dolgoktól is megfosszam, elvégre ez nem arról szól, a mi megállapodásunk nem a szabadsága elvesztéséről szólt.
MADE BY TORIE
Hudson Duncan Payne
Inside of me, I will be angel, or a devil
Hozzászólások száma :
44
Join date :
2020. Jun. 17.
Age :
32
Tárgy: Re: Happy hours Szomb. Május 15, 2021 9:17 pm
Hudson & Shuu
The key to abundance is meeting limited circumstances with unlimited thoughts
Kis szünetet tartok a tanulásban, és a beadandóm eléggé megviselte az agyamat, így kell egy kicsit most mást csináljak hogy aztán a következő témára tudjak koncentrálni. A puding gondolata nagyon is tetszik és már végighallgattam egyszer Shin kiborulását is, hogy meglepetés szerűen beesett hozzám, és nem voltam ott. Túlságosan aggodalmaskodó de azért a héten találkoztam is vele hogy megnyugtassam, élek és semmi bajom sincs csak éppen az egyik hobbim kicsit jobban kinőtte magát, mint arra számítottam. Eltáncolok a hűtőig meg vissza és kevergetem a pudingot is hogy ne legyen csomós és ne legyen ragacsos, amikor meghallom a lépéseket. Rámosolygok Hudsonra ahogy tanácstalan fejet vág. - Nem muszáj ám, tudom hogy érzékeny vagy arra hogy mit eszel meg, és nem akarom hogy megkóstóld aztán meg rosszul legyél miatta - fordulok vissza és levéve a tűzről, elkezdem kiporciózni hogy mindenkinek jusson. Jól haladok vele. - Ahhh, ne is mondd. Most fejeztem be egy beadandót és már ilyen pudingzselé az agyam szóval nekem is kellett egy kis szünet - mosolyodok el ahogy befejezem és elmosom az edényt, amíg nem szárad rá semmi sem, mert utána sokkal szarabb elmosogatni. A kávémal telepszem le az asztalhoz és őt is invitálom, ha csatlakozik. Van még süti amit Ryu csinált, és felé tolom. - Köszönöm. Hát, igen de.... nekem inkább hobby szinten van, de szeretem mert átmozgat, sokkal jobban mint egy sport. Mármint úgy értem a tánc sokkal szóakoztatóbb és élvezem a zenét is. Nem versenyszerű, de versenytáncosokkal edzek együtt és Chase eléggé rabszolgahajcsár tud lenni néha de nagyon szeretem - válaszolok, és beleiszom a kávémba, ahogy megcukrozom. Megnyalom a szám szélét villás nyelvemmel. Szeretem a tejhabot csak néha cicabajszom lesz tőle. - Leginkább a mozgás és a társaság öröméért csinálom. Tudod, ezek nem olyan hivatalos nagy versenyek, csak ha valaki győz, és volt olyan is hogy fel kellett bontani mert jött a rendőrség és menekülni kellett - teszem hozzá egy újabb korty mellett, de ennek ellenére mindig elmegyek ha tudok, mert tényleg élvezem. - Most a koreo mellett Chase-el és Bennyvel egy külön számot is gyakorlunk. Ismered Beyoncétől az All the single ladies-t? Na, azt táncoljuk el magassarkúban - ha nem ismeri megmutatom neki a telefonomon a klippet hogy legyen róla fogalma miről is beszélek.
Oda lépkedek a közelébe, és szemügyre veszem, hogy mit kavargat, egyébként nincs rossz illata, és kicsit megkönnyebbülten pillantok rá, ahogy felajánlja a visszautasítás lehetőségét is.Kicsit elgondolkodok Shuun is, ő is szeret magának főzőcskézni, és Ryu, tudom ,hogy miattam kel korábban, és készít nekem ételeket. Nem győzőm hálás lenni ezért neki, és próbálom is valahogy mutatni neki, hogy értékelem. Az egyik sütijénél már segítettem én is! Érdekes volt. - Én inkább csak a páros táncokat ismerem. Nem a hip-hopot, vagy breaket. De azok a táncosok is lenyűgöznek. Szívesen megnézném az egyik ilyen versenyed. Mellé telepszem, és a nyelvére siklik a pillantásom, ahog megnyalja a száját. Ezt sosem fogom megszokni, de izgató. - Lehet, hogy már hallottam, de nem tudom megmondani a címéről. Viszont… - előveszem a telefonomat, és rá keresek. Meglepetten kiáltok fel, mert bizony elképzeltem a három férfit, bár ebből kettőt nem is tudom ,hogy hogyan nézhetnek ki, de férfiak, magassarkúban? - Eeezt?! Ezt, mindenképp látni akarom! Ez! Igen. – majdnem úgy lelkesedek mint egy gyerek. Időnként, engem is lehet ilyennek látni. Leteszem a telefont, és hagyom, hogy végig menjen rajta a szám, és utána , még folytatja hasonló pörgőssel. A sütit majszolom, és nyújtózkodok, iszok a vizemből is, és újra Shuura pillantok. - Van kedved sétálni egy kicsit…? – intek a fejemmel, és elindulok a nappali, meg a télikert irányába. Lassan, kicsit merengve. Végül bevárom Shuut, a medence partjára ülök, az egyik ágyra. Meglapogatom magam mellett a helyet, bár aztán felkelek, hogy a hűtőből ki vegyek egy tál epret, és vegyes gyümölcsöt, frissen felvágottak, szeretem az ilyesmit is. - Átjelentkeztél már arra a szakra, amelyikre szerettél volna? – nyújtok felé egy mangó kockát, és kicsit incselkedek vele, hogy elveszi, nem veszi, de mindenképp látni akarom a nyelvét. Addig incselkedek mindenképp.
MADE BY TORIE
Hudson Duncan Payne
Inside of me, I will be angel, or a devil
Hozzászólások száma :
44
Join date :
2020. Jun. 17.
Age :
32
Tárgy: Re: Happy hours Szomb. Szept. 04, 2021 2:07 am
Hudson & Shuu
The key to abundance is meeting limited circumstances with unlimited thoughts
Nem zavartatom magam, és viszonylag gyorsan megszoktam Hudson házának méreteit a saját kis kényelmes lakásom után. Szeretem mert az én igényeimre van kitalálva és sok helyen bevezettem a modern okos eszközöket is, és Alexa sokszor könnyíti meg az életemet. Szeretek ezekkel szórakozni és néha kiborítom Shint azzal, hogy mennyi időt el tudok pepecselni az ilyenekkel. Rámosolygok Hudsonra ahogy tőlem nem messze megáll és kíváncsiskodik egy kicsit. Nem titok hogy a pudingot adagolom ki kisebb tálakba hogy aztán megdermedhessenek, bár én melegen is szeretem. Így a magamét nem teszem hűtőbe hanem nekiesek majd a kávém után. - Párosból csak a klasszikus keringőt ismerem, bár szerencsére rég nem kellett már előszednem ezt a tudást. Sokkal jobban szeretem a hip-hop-t, mert egyrészt, nem kell partner hozzá, másrészt sokkal több szabad elem van benne és sokkal energikusabb is néha mint egy páros tánc. Na jó a latin táncok elég szenvedélyesek de... érted. Partner. És nekem sose volt, így elmentem másfelé és most van egy csapat akikkel nem hivatalosan táncolok - válaszolok neki ahogy kávézom és mikor kiüresedik a bögrém, a pudingom húzom magam elé. Imádom már az illatát is, és ilyenkor kibújik belőlem a gyerek. - Keress rá. De a klippre, ott van a tánc is - tanácsolom neki ahogy kicsit szélesebb lesz a mosolyom mert látom hogy izgatja a nyelvem egzotikussága. Hát nem volt fájdalommentes éppen, de mindenképpen megérte azt a kiborulást ami a szüleim rendeztek mikor meglátták. - Ezt. Ezt fogjuk eltáncolni, amolyan grátisban, de még gyúrnom kell rá és nyújtani, mert hát nem vagyok egy gumibaba Beyoncé mint látszik... - nevetek fel, mert néhány mozdulat még nem megy elég gördülékenyen és nyújtanom kell, és edzenem hozzá. A magassarkú gyilkos eszköz. - A magassarkú gyilkos eszköz, de ez csak abban poénos.... - sóhajtok fel gondterhelten mert azért eléggé szétveri a lábam, és nem értem néha a nők hogy tudnak órákat tölteni ezekben a borzalmas lábbelikben. - Persze - kelek fel, és viszem magammal a pudingomat is, eléggé mobilis tudok lenni. Zsebre teszem a telefonom is, és követem Hudsont, amerre megy. Letelepszem mellé a napozó ágyra és elég furcsa látványt nyújthatunk így egymás mellett, mintha két teljesen más világból jöttünk volna. - Igen, és fel is vettek. Most a lemaradásom pótolom éppen, ezért kb kétszer annyi projekt munkám és beadandóm van mint eddig, de nem bánom. Tök érdekes dolgokat lehet tanulni - lelkesedem ahogy mesélek neki az egyikről, amit közösen kellene csinálni valakivel, bár én megoldom inkább egyedül. Interjúkat és elemzéseket kell csinálni és azokat egy előadásba összefoglalni. - Szóval igazából nem is az a lényeg az interjúnál hogy mit válaszol az ember, hanem hogy hogyan válaszol. Zavarba jön-e, lassan válaszol vagy gyorsan, van-e bármi pótcselekvés... ilyesmi - teszem hozzá és közelebb hajolok hogy elmarjam azt a mangó kockát és ahogy elveszem megnyalom az ujját a nyelvemmel. - Mhm, de finom édes. Imádom a mangót, az egyik kedvencem - sóhajtok fel.
Shuu kinézete mindig is csodálattal tölt el, mert bátor, és az önmaga ura ebből a szemponból, nem szólnak bele az életébe, mert nem engedi. Én? Mindenben Abigail akaratának kell, hogy engedelmeskedjek. A testemen semmiféle módosítás, néha egy-egy kis fülbevalót megenged, vagy klipszet, de sosem szúrhatom át a testemet semmivel. A motorozás is ilyen ,szeretem van is jogosítványom hozzá, de nem ülhetek rá, csak ha egy ügyfél nem kéri, mert benne van a kérései közt, de ez ritka. - Mutathatnál pár lépést, én meg ,ha érdekel a páros latin… - ajánlom, igen, felkértem keringőre, na jó , pont nem arra, mert van más izgalmasabb páros tánci s a keringőnél. Miközben sétálunk át a medencéhez a magassarkús táncon jár az eszem, abban mindenképp látnom kell őt. Ahogy mellette ülök, és hallgatom őt arról, hogy milyen jól tette, hogy átjelentkezett a másik szakra, kicsit irigylem, de ugyanakkor büszke is vagyok rá, miért? Mert Látszik, hogy mennyire élvezi. Felmorranok, amikor elmarja a mangó kockámat, de meg is borzongok ezzel egy időben. - Hm, játszhatunk ilyen interjúst, lássuk, hogy hasznodra leszek-e. – nyomom le finoman az ágyra, és közelebb húzom a gyümölcsös tálat, meg a pudingos tálját. A cipőmtől megszabadulok, és féloldalasan elheveredek mellette, így a másik oldalról elérem a gyümölcsöket és a pudingot is. Bel mártok egy eper darabot a pudingba, és felé kínálom. Hagyom, hogy az ujjamat is bekaphassa, így reményeim szerint érzem a nyelvét is. Mire izgatottan nyelek egyet. - Most pedig kérdezz. – vonom fel a szemöldököm kihívón. Eközben a lábam átvetem könnyedén az egyik lábán, és kényelembe helyezem magamat, teljesen, félig meddig rajta. Kellemes az idő, meleg, pont az ilyen hőmérsékletet szeretem, és a medence hullámzása is megnyugtat. Shuu szemeit nézem, majd a hajába túrok, és kicsit hátra húzom a fejét, hogy a torka feltáruljon előttem. Módszerese, ráérősen harapdálom végig, és meg is szívom a gyengéd harapásommal egy időben a vékony bőrt. - Milyen volt…? – tudom ,hogy Shuunak saját domja volt, de szeretném magamnak felfedezni, ráadásul nekem ő az első férfi partnerem, és terveim szerint ez a randomra sikeredett találkozó elég sokáig fog eltartani ,ha mindent fel akarok fedezni rajta.
The key to abundance is meeting limited circumstances with unlimited thoughts
Lassan megszokok itt. Nem olyan idegen, mint elsőre gondoltam csak baromi nagy és néha elkeverem magam hogy hová is akarok menni, bár a fürdőket és a medencét azt igenis élvezem, de mégis csak egy panel patkány vagyok. Jó, az a lakés kurva nagy és modern de nekem pont ez kell és elég letisztult pedig sok vackom van. Mind el van rejtve valahová ahol nem szúr szemet elsőre. Végigsimítok ezüst-fekete hajamon, most éppen ennek a divatnak hódolok, és a kék lencséknek, mert miért ne? Néha angyali néha démoni vagyok, de mindig ÉN vagyok, akinek sosem mondhatja meg senki hogy nézzen ki. - Oh, szívesen. Chase szerint amatőrhöz képest nagyon is vállalható a mozgásom, de azért nem vagyok olyan pro mint ők. Viszont, sokakhoz képest sokkal könnyebb, és így a dobálós lengetős elemeket előszeretettel csinálják velem - teszem hozzá mosolyogva ahogy sétálok vele a kertbe és letelepszem a napozó ágyra. Nem zárkózom el hogy táncoljak vele, de egyenlőre kicsit pihenek rá aztán.... elég sok a hely itt szóval még akár táncolhatunk is. Zeném is van, mert zsebre vágtam a telefonom ahogy szoktam. - Mhm... - simulok oda kissé, de elég helyet hagyok neki és elmarom az epret is, és úgyis tudom mire vágyik, így hát érezheti is a kettévágott nyelvem hogy tapogatózik. Nagyon élvezem hogy ilyen bizarr és a partnereimnek is tetszik többnyire. - Sok mindent kérdeznék amire úgysem válaszolnál, szóval egy két támpontot adj hogy mire ne kérdezzek semmiképpen - kérem tőle, mert nem szeretnék olyan sebekre taposni amikhez semmi közöm, és vagy fájdalmas lehet neki. Így megmaradok az egyszerűbb kérdéseknél. - Mit tennél, ha valaki adna neked hirtelen 3 alpakát? - kérdezek végül, hogy lássam a reakcióit, és bár ő nem tudja, nekem ezernyi dolgot mond a viselkedése, és magamat is sokszor megdöbbentve, hallgatok bölcsen. Hiszen már tudom ki az ő igaz szerelme, és ki az akiért meghalna. Tudom mire vágyik. Azt hogy nem érti egészen a helyzetét. Ahogy nehezít kissé elnevetem magam, de hagyom és oldalra fordítom a fejem hogy elérje a nyakam, és érezheti a halvány parfümöt ami épp csak leheletvékonyan fedi a bőröm. Az ágyban semmi mást nem viselek, és ennek is minőséginek kell lennie. - Kellemes volt, nem hiszem hogy látszódni fog - mosolygok ahogy nyújtózkodom. Nem mondom hogy hidegen hagyott de tudok uralkodni magamon és már nem áll fel minden apróságra. - Meg akarsz csókolni? Érezni akarok a hasított nyelvem? - kérdezek rá konkrétan hogy mit szeretne.
Kezdőlap
